Labirint kopoltyús halak
A labirintkopoltyús halakra jellemző, hogy kopoltyújukon keresztül csak a szükséges oxigén mennyiségének kis részét képesek felvenni, mivel természetes élőhelyükön ezek a halfajok mocsaras, lápos, nagyon erősen felmelegedő vizek lakói, ahol gyakran a víz oldott oxigéntartalma minimális. A hiányzó oxigénmennyiséget a kopoltyúüreg felső részén található labirintszerv segítségével, a vízfelszín fölötti atmoszférikus levegőből nyerik ki. A labiritszerv, mint nevéből is látszik, olyan mint egy labirintus, ahol a hajszálerek álltal szállított vér nagy felületen érintkezhet a levegővel, és a gázcsere lebonyolódhat. Ebbe a családba tartozó fajok hímjei habfészket építenek a víz felszínére, amelybe az ikrákat rakják, így biztosítják az ikrák számára a megfelelő oxigénellátást, mégha a víz oxigéntartalma erre nem lenne elegendő. Mások szájinkubációval keltik életre és óvják utódaikat, megint mások nagyon hosszú ideig szülői felügyelet alatt tartják a fiatalokat. A legtöbb labiritkopoltyús hal a vízminőséggel szemben igénytelen, ugyanakkor nagyon színpompás.
Melegigényes fajok, ügyelnünk kell arra, hogy medencéiket jól takarjuk le üveglappal, egyrészt azért, nehogy kiugorjanak , másrészt fűtött medencéik fölött a levegő hőmérséklete sokkal alacsonyabb lehet, mint a vízé, ez pedig halaink megfázását okozhatja. Általában más halfajokkal szemben békések, azonban a fajon belül a hímek rendszerint üldözik egymást. Legjobb példa erre a sziámi harcoshal, vagy betta, mert őshazájukban (Thaiföld, Sziám) a Betta hímekkel szabályos viadalokat tartanak.
A labiritkopoltyús halak családjában a hímek általában valamivel nagyobbak, színeik sokkal intenzívebbek. A hímek hátúszója kiegyenesedő, míg a nőstényeké lekerekített. Mindegyik faj ivadékgondozó.
Tudományos név: Belontia signata (Günther; 1861)
Magyar név: Ceyloni tüskésszárnyú hal
Csoport: Labirint-kopoltyúsok
Testhossz: 12-13 cm
Természetes élőhely: Erős áramlású hegyi patakok nyugodtabb kanyarulataiban, ahol dúsabb a növényzet.
Viselkedés: Nem társas akváriumba való, mert agresszív, különösen párzás idején.
Táplálkozás: Mindenevő.
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 100 literes
Halnépesség: 100 literre 2-3 hal.
Dekoráció: A nagyobb medencéket kedveli, amelyekben elegendő búvóhely található. A vízfelszínen úszó növények nagyobb biztonságérzetet adnak neki.
Hőmérséklet: 23-28 °C
pH: 6-7,5
Keménység: 8-15NK°
Várható életkor: 5-8 év
Megjegyzés: A faj aranyos színű teste hálómintásnak tűnik, mert a pikkelyek szegélye vörösesbarna. Az úszók kékes színűek. Amint a hal ivaréretté válik, az egész teste vörösebb lesz. Egy sötét folt található a hátúszó tövében. A tüskésszárnyú nevet a hím farokúszójának megnyúlt úszósugarairól kapta. Híres a harciasságáról, emiatt nagyobb halakat kell vele együtt tartani, amelyeket nem tud gyötörni. A hímek sokkal színesebbek, és a farokúszójuk egy kicsivel hosszabb, mint a nőstényeknek.
Habfészeképítő, szaporítása lágy, savas vízben elég könnyű. Vizük hőmérsékletét emeljük 27 °C-ra, és csökkentsük a víz magasságát, ekkor a hím alig észrevehető, kevés nagy bugyborékokból álló habfészket épít a vízfelszínre, vagy az úszó vízinövények alá. A nőstény körülbelül 200 lebegő ikrát rak, amelyek 24-48 óra múlva kelnek ki. A szülők vigyáznak az ikrákra, de a kishalakat célszerű eltávolítani tőlük. Az ivadékoknak adjunk frissen kelt sórákot, miután 5-6 nap múlva elúsznak.
Tudományos név: Betta channoides (Kottelat, Ng; 1994)
Szinonímák: -
Magyar név: Fehérszegélyes harcoshal
Csoport: Labirint-kopoltyúsok
Származás:Ázsia; Indonézia, Borneó
Testhossz: 5-5,5 cm
Természetes élőhely: A Mahakam feketevizű erdei folyó és annak vízgyűjtő területein, általában a part menti sekély részeken a növények gyökerei között.
Viselkedés: Békés hal, más kistestű békés halakkal együtt tartható, de célszerű külön akváriumban tartani őket. A hímek egymás közt civakodhatnak.
Táplálkozás: Mindenevő; Természetes élőhelyén apró rovarokat eszik, de akváriumban megeszi a fagyasztott és száraz tápokat is. Ne etessük túl, mert hajlamos az elhízásra.
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 40 literes
Halnépesség: 80 literre 4-5 hal.
Dekoráció: Növényekkel sűrűn beültetett akvárium. A vizet tőzegen szűrjük át, hogy természetes élőhelyéhez hasonlatos legyen. Vízfelszínen úszó növények.
Hőmérséklet: 24-28 °C
pH: 5-6,5
Keménység: 0-5 NK°
Várható életkor: 3-5 év
Megjegyzés: A Fehérszegélyes harcoshalat elég nehéz beszerezni, de felnőtt kori gyönyörű színezete miatt egyre többen keresik, és a vad betta fajokat tartók között is népszerű. Nagyon hasonlít a Betta albimarginata-ra, de a farokúszója a Betta channoides-nek kerekebb, valamint a Betta albimarginata kifejlett példányai nagyobbak is. Ne tartsuk együtt a két fajt, mert összeívhatnak! A hímek, amikor nem pózolnak egymásnak, akkor világosszürke színűek, és az úszóik egy kicsit sötétebbek. Amikor viszont pózolnak, akkor testük gyönyörű narancs-vörös színű lesz, az úszókon a fekete szín sokkal látványosabb lesz, és az úszók végén látható fehér sáv szinte világít. A nőstények szürkés testén szabálytalan alakú függőleges sötét csíkok találhatóak, úszóik vöröses színűek, amikor pózolnak.
A hímek feje szemmel láthatóan nagyobb, mint a nőstényeké, ezenkívül a hímek sokkal színesebbek is, valamint a fehér és fekete úszó mintázat a nőstényeken hiányzik. A Betta channoides szájköltő. Szaporításuk nem olyan nehéz, ha külön akváriumban próbáljuk meg, természetesen a megfelelő vízparaméterek mellett. Mindenesetre medencéjüket fedni kell, mert a kishalak labirint-szervének kifejlődéséhez egy meleg, párás levegőréteg szükséges a vízfelszín felett. A halakat változatos élő eleséggel etetve felkészíthetjük a szaporodásra. Amint a nőstény készen áll a szaporodásra, megváltozik a mintázata. Az ívást serkenthetjük egy nagyobb vízcserével. A nőstény sokkal aktívabb szerepet játszik az udvarlásban és a terület védelmezésében, mint a hím. Az ikrák kieresztése és a megtermékenyítés hasonlóan történik, mint más betta fajoknál: a hím a nőstény köré tekeredik és ebben a pozícióban történik az ívás. Ezután a lehulló ikrákat a nőstény összeszedi és átköpi a hímnek, aki a szájköltést végzi. Az ikrák száma kevés, gyakran csak 10-15 db, de ez függ a halak méretétől is. Nagyon fontos, hogy párzás után ne zaklassuk a halakat, mert a hím hajlamos lenyelni az ikrákat, ezért sok tenyésztő a nőstényt is az akváriumban hagyja. A hím ilyenkor keres egy nyugodt helyet és a színezete is sokkal fakóbb lesz. Fontos, hogy türelmesek legyünk, mert a hím az első néhány párzás során megeheti az ikrákat, kell egy kis idő, amíg sikerül kikölteni az ikrákat. Ebben az időszakban a hím nem eszik egyáltalán. A költés 12 napig is eltart, ekkor a hím kiengedi a kishalakat a szájából. Ilyenkor eltávolíthatjuk a hímet, és felhizlalhatjuk kicsit, mert ha a nőstény megint szaporodni szeretne, a hím könnyen éhen halhat! Ha kisebb csapatban tartjuk a halakat, akkor ennek a kockázata minimális lesz. Az ivadékoknak naponta 3x adjunk frissen kelt sórákot és 1-2 naponta cseréljük a vizük 10%-át. Az ivadékok nagyon érzékenyek a gombás megbetegedésekre. A kishalak világosszürke színűek. Négy hónapos korukra már ivarérettek.
Tudományos név: Betta imbellis (Ladiges; 1975)
Szinonímák: Barna harcoshal
Magyar név: Békés harcoshal
Csoport: Labirint-kopoltyúsok
Származás: Ázsia; Thaiföld, Malajzia
Testhossz: 5 cm
Természetes élőhely: Vizesárkok, rizsföldek.
Viselkedés: Békés, néha félénk. A növények között úszkál.
Táplálkozás: Ragadozó.
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 50 literes
Halnépesség: 50 literre 1 pár.
Dekoráció: Gyökér, dús növényzet.
Hőmérséklet: 25-30 °C
pH: 6,8-7
Keménység: 7-10NK°
Várható életkor: 3-5 év
Megjegyzés: A legtöbb harcos hallal ellentétben a Betta imbellis hímjei viszonylag jól elviselik egymást, de ha esetleg két hímet szeretnénk tartani, nem árt kellően nagy medence. Ha összetalálkoznak, teljesen kifeszítik az úszóikat, de ennél a megfélemlítő gesztusnál nem mennek tovább. Félénkek, ezért nyugodt társakat válasszunk melléjük az akváriumba, pl. mézgurámi vagy a nagy pikkelyes díszmárnát. A hímet könnyű a nősténytől megkülönböztetni, mert sokkal élénkebbek a színei, ráadásul mind a farok alatti úszója, mind a farokúszója fejlettebb, mint a nőstényé. A „násztáncuk” nem olyan heves, mint a sziámi harcoshal. A hím a felszín közelében lévő növények alatt vagy a víz felszíne alatt habfészket készít egy gyökér odújában. Úszás közben, az úszóit széttárva, odatereli a nőstényt a fészekhez, azután gyöngéden szinte odaöleli a fészek alá. Az eleredő ikrákat a hím a szájába gyűjti és a fészek levegőbuborékjaihoz ragasztgatja. Amint magához tér a párzást követő kábulatából, a nőstény is segíti ebben.
Tudományos név: Betta splendens (Regan; 1910)
Magyar név: Sziámi harcoshal
Csoport: Labirint-kopoltyúsok
Származás: Ázsia; Thaiföld, Kambodzsa.
Testhossz: 6-7 cm
Természetes élőhely: Árkok, rizsföldek
Viselkedés: Magányos, a hímek nem viselik el egymást; kisebb akváriumban, kevesebb társhallal jobban érzi
magát, mint egy nagyobb vegyes akváriumban.
Táplálkozás: Ragadozó
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 50 literes
Halnépesség: 75 literre 1 hím és 3-4 nőstény
Dekoráció: Gyökerek és sok növény.
Hőmérséklet: 24-28 °C
pH: 6,8-7,5
Keménység: 5,6-11,2NK°
Várható életkor: 3 év
Megjegyzés: Eredeti, természetes (azaz nem túltenyésztett) formájában már nagyon ritkán lehet találkozni Betta Splendensszel. Ezek sokkal kevésbé agresszívak, mint a válogatott, tenyésztett példányok, de a hímek elszántan védik a választott területüket. A hímet könnyű a nősténytől megkülönböztetni, mert élénkebb színű és valamennyivel hosszabbak az úszói, mint a nősténynek. Eléggé nagy medencében akár lehetséges több hím együtt tartása is, de egy nagy hím territóriuma 70 és 90 cm közötti is lehet, ezért 2 hím 200 litertől tartható egy medencében, megfelelő számú búvóhellyel. Íváskor a hím a nőstényt akár meg is ölheti, ezért szükség van sok búvóhelyre. Ívatás előtt győződjünk meg, hogy a nőstény készen áll az ikrarakásra. Ezt úgy tehetjük, hogy egy dunsztosüvegbe behelyezzük a kiszemelt nőstényt. Majd az üveget belógatjuk a tenyészmedencébe, amiben már ott van a hím. A nősténynek pár perc alatt be kell csíkosodnia. Ha ez megtörtént, akkor szabadon ereszthetjük; ha viszont nem, akkor válasszunk egy másik példányt. Ha több harcoshalat is tenyésztünk, és medencéik egymás mellett vannak, akkor célszerű újságpapírral vagy sötét lapokkal elválasztani azokat az oldalakat, ahol a hímek láthatják őket. Így nem a másik hímekkel fognak foglalkozni, hanem a nőstényekkel. Az ívás megtörténte utána távolítsuk el a nőstényt. Szaporodás idején a hím igen gyorsan felépít egy habfészket. Amikor a nőstény közeledik, kifeszített úszókkal hevesen ráveti magát. Ha a nőstény kész a párzásra, a fejét lefele tartva közeledik a fészekhez. A hím ekkor körülöleli, a nőstény kiengedi magából az ikrákat, s a hím azonnal megtermékenyíti azokat. A nőstény teljesen kábult, mialatt a hím összeszedi az ikrákat. Az utódokat infuzóriákkal, később sóféreglárvákkal kell etetni.
Tudományos név : Betta unimaculata (Popta; 1905)
Magyar név: Borneói harcoshal
Csoport: Labirint-kopoltyúsok
Testhossz: 12 cm
Természetes élőhely: Folyóvizek
Viselkedés: Békés azokkal a fajokkal szemben, melyeket nem tud megenni.
Táplálkozás: Ragadozó, krill, földi giliszta, kagylódarabok.
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 120 literes
Halnépesség: 120 literre 1 hím és 2 nőstény
Dekoráció: gyökerek és sok növény.
Hőmérséklet: 22-24 °C
pH: 7-7,5.
Keménység: 5,6-11,2 NK°
Várható életkor: 3 év
Megjegyzés: A Betta unimaculata egyike a legnagyobb és legkevésbé agresszív harcos halaknak. A hímek nagyot parádéznak, amikor találkoznak, de ha egy csoportban egyszer kialakul a hierarchia, minden rendben zajlik. A hímeket arról lehet felismerni, hogy a torkuk kifejlettebb, s szivárványos színeik izgatott állapotukban élénkebbé válnak. Az ikrarakás a medence alján történik. A párzásra kész nőstény ilyenkor állát a hím oldalához dörzsölgeti, s a hím a testét meggörbítve felkészül a megtermékenyítésre. Az ölelés csak néhány másodpercig tart, a nőstény kiengedi az ikrákat, es a hím azonnal meg is termékenyíti azokat. A nőstény ezután a szájába veszi az ikrákat és a hím arcába köpi, úgy, hogy az a szájába tudja gyűjteni őket. A szájinkubáció 11 napig tart, s ezalatt a hím nem táplálkozik. Amikor kiköpi az ivadékokat, azok még csak 5-6 milliméteresek, de már meg tudják enni a sóféreglárvákat.
Tudományos név: Ctenopoma acutirostre (Pellegrin; 1899)
Szinonímák: Leopárd bozóthal
Magyar név: Csőrös bozóthal
Csoport: Labirint-kopoltyúsok
Származás: Afrika; a Congo medence
Testhossz: 15 cm
Természetes élőhely: Lassú folyású közép afrikai vizek, sűrű növényzettel.
Viselkedés: Békés természetű hal, nagyobb testű nyugodt halakkal tarthatjuk.
Táplálkozás: Ragadózó, mindent megeszik, ami befér a szájába, ezért ne tartsuk kisebb halakkal.
Szaporítás: Akváriumban nagyon ritka
Medence: Minimum 200 literes
Halnépesség: 200 literre 2-3 hal.
Dekoráció: Az árnyékos, védett helyeket kedveli, ezért sűrűn beültetett, nem túlságosan megvilágított akváriumba tegyük, amelyben úszó növények és köves rejtekhelyek vannak. Sötét színű talaj javasolt.
Hőmérséklet: 23-28 °C
pH: 6-8
Keménység: 5-12NK°
Várható életkor: 5-8 év
Megjegyzés: Arany színezetű hal, vonzó fekete és sötétbarna szabálytalan foltokkal, amely hasonlít a leopárd mintázatára. Szemei nagyok, szája előreálló. Ragadozó és van egy érdekes tulajdonsága: amikor vadászik, szinte teljesen függőlegesen testtartásban egyhelyben lebeg, farokúszóját meghajlítva egy úszó levelet utánoz. Így vár a gyanútlan áldozatára, majd hirtelen a száját tölcsérszerűen előrenyújtja, ezzel helyi vákuumot hoz létre, amellyel mindent felszív. A nemek megkülönböztetése nehéz, a hímek kopoltyúfedőjén kis tüskék vannak, míg a nőstényeknél ilyenek nem találhatóak. Habfészket épít, általában a vízfelszínen úszó növények alá. A vízkeménység 2-4 NK°, a víz kémhatása 6,5-7, a hőmérséklet pedig 26-29 °C legyen. A szülők ikrafalók, ezért párzás után ki kell őket venni a medencéből. A tenyésztőmedencét jól le kell fedni, hogy a vízfelszín felett meleg párás levegő alakuljon ki, mivel a kishalak labirintszervének kifejlődéséhez ez nélkülözhetetlen. Az ikrák kb. 48 óra múlva kelnek ki, és elég hamar elúsznak. Az első pár napban infusoriát adjunk nekik, majd frissen kelt sórákot. A kishalak elhullási aránya elég magas.
Tudományos név: Ctenopoma weeksii (Boulenger; 1896)
Szinonímák: Ctenopoma oxyrhynchus, Ctenopoma oxyrhynchum, Anabas weeksii, Anabas oxyrhynchus
Magyar név: Hegyesfejű kúszóhal
Csoport: Labirint-kopoltyúsok
Származás: Afrika; Kamerun és Kongó
Testhossz: 10 cm
Természetes élőhely: Kongó folyó
Viselkedés: Békés természetű hal, nem szereti a túlzottan világos helyen felállított medencét.
Táplálkozás: Mindenevő
Szaporítás: Nehéz
Medence: Minimum 80 literes
Halnépesség: 100 literre 1 pár.
Dekoráció: Gyökér, dús növényzet.
Hőmérséklet: 24-28°C
pH: 6,2 - 7,2
Keménység: 4-15NK°
Várható életkor: 8 év
Megjegyzés: Alapszíne sárgásbarna, a fej vöröses. Az oldalak közepét sötét folt díszíti. Az úszók barnák, fekete szegéllyel. A hímek hát- és farok alatti úszói kissé hegyesebbek a nőstényekénél. Nagyobb méretű, nyugodt természetű halfajokkal ajánlatos egy medencébe telepíteni. Ivarérésüket kb. kétéves korban érik el. Ívatásukhoz legalább 50 literes medencét kell sűrű növényzettel előkészíteni, és a hőmérsékletet 24 °C-ra beállítani. Az ívás gyorsan, a talaj fölött történik, sem habfészket nem építenek a szülők, sem pedig ivadékgondozással nem találkozunk. Az ívás rendszerint késő este, sötétben zajlik le. A nagyszámú, felszínre emelkedő ikrát a medencéből ki kell emelni, mert reggel a tenyészállatok elfogyasztják őket. A több száz kis lárva 24 óra alatt kel ki az ikrából. További két nap múlva kell elkezdeni etetésüket apró élő eleséggel. A tenyésztési kondíció eléréséhez a tenyészállatoknak feltétlenül szükségük van rovareleségre. Egyébként a kifejlett állatok sem a víz minőségével, sem a táplálékkal szemben nem igényesek.
Tudományos név: Helostoma temminkii (Cuvier; 1829)
Magyar név: Csókos gurámi
Csoport: Labirint-kopoltyúsok
Testhossz: 20 cm
Természetes élőhely: Sekély tavak, folyók.
Viselkedés: Békés, társas, a vízfelszín közelében úsznak.
Táplálkozás: Mindenevők, de szeretik az algákat is.
Szaporodás: Bonyolult.
Medence: Minimum 300 literes
Halnépesség: 300 literre 4-5 hal
Dekoráció: növénnyel beültetett részek, váltakozva szabadon hagyott terekkel.
Hőmérséklet: 25-30°C
pH: 5-9.
Keménység: 2,8-16,8NK°
Várható életkor: 5-8 év
Megjegyzés: A nevüket onnan kapták, hogy a násztánc vagy összecsapás idején a szájuknál összekapcsolódnak, „csókolóznak". Az idősebb halak ezt már ritkábban teszik. A nemeket elég nehéz megkülönböztetni: felnőtt korban a nőstények hasi része duzzadtabb, mint a hímeké. A csókos gurámi kitűnő társa a nagytestű gurámiknak, mint amilyen pl. a Trichogaster pectoralis. Ha szaporítani akarjuk őket, telepítsünk úszó és lebegő növényeket az akváriumba, pl. vízipáfrányt, mert ezek fogják majd elrejteni az ikrákat a szülők szeme elől A hím nem készít fészket. A megtermékenyített ikrák azonnal felemelkednek a felszínre a növények közé. A szülők nem törődnek az utódaikkal, melyek először a vízinövények között találnak maguknak apró állati eleséget. Később sóféreglárvákkal kell kiegészíteni a táplálkozásukat.
Tudományos név: Macropodus ocellatus (Cantor; 1842)
Magyar név: Kerekfarkú paradicsomhal
Csoport: Labirint-kopoltyúsok
Származás: Ázsia; Dél-Kína. Észak-Korea.
Testhossz: 8 cm
Természetes élőhely: Mocsarak széle, nagyon lassú folyóvizek a sűrű vegetáció alatt.
Viselkedés: Viszonylag békés, de néha akár agresszív is lehet, a kisebb halakat esetenként piszkálhatja. Azakvárium árnyas, sötétebb zónáiban szeret tartózkodni.
Táplálkozás: Ragadozó, kedveli az élő zsákmányt.
Szaporodás: Elég könnyű.
Medence: Minimum 80 literes
Halnépesség: 80 literre 1 pár
Dekoráció: Gyökerek, sűrű növényzet.
Hőmérséklet: 16-24°C
pH :6-7,5.
Keménység: 5,6-11,2 NK°
Várható életkor: 5-8 év
Megjegyzés: Ez a gyönyörű hal abban különbözik nemzetségének más tagjaitól, hogy a farokúszója lekerekített, a hímeknél enyhén lándzsaszerű. Másik szokatlan jellegzetessége, hogy szüksége van egy nagyon hideg s egy nagyon meleg évszakra vagy periódusra. Ezért a Macropodus ocellatust nyugodtan tarthatjuk kerti medencében, míg nem hűl le a víz 16 °C alá, de nyáron mindenképpen jót tesz, ha kint lehet, bár hidegigényüket egy fűtetlen akvárium is kielégíti. A szaporodásuk a Macropodus opercularisokhoz hasonlóan, egy növényekkel jól beültetett medencében zajlik, csak a Macropodus ocellatusok kevésbé szaporák. Párzás alatt a nőstény, mely sokkal kisebb a hímnél, krémszínűvé válik. Kültéri medencében is lehetséges a szaporodásuk. Miután kiemeltük a szülőket az akváriumból vagy a kerti medencéből, az ivadékokat sóféreglárvákkal etessük.
Tudományos név: Macropodus opercularis (Linnaeus; 1758)
Magyar név: Kínai paradicsomhal
Csoport: Labirint-kopoltyúsok
Származás: Ázsia; Vietnam, Dél-Kína, Korea.
Testhossz: 8-11 cm
Természetes élőhely: Vizesárkok, kis vízfolyások. rizsföldek.
Viselkedés:Elég agresszív (ne tegyük őket kis testméretű halakkal egy akváriumba).
Táplálkozás: Ragadozók, kedvelik az élő zsákmányt (tubifex, iszapféreg).
Szaporodás: Könnyű.
Medence: Minimum 80 literes
Halnépesség: 80 literre 1 pár
Dekoráció: Sűrű növényzet.
Hőmérséklet: 10-30°C
pH: 6-7,5.
Keménység: 5,6-11,2 NK°
Várható életkor: 5-6 év
Megjegyzés: Viselkedése nagyban függ az akvárium méretétől is, ugyanis kisebb akváriumban sokkal agresszívebb lehet más halakkal, mint egy nagyobban. 250-300 litertől már akár 5-6 hím is együtt tartható, és kevésbé lesznek agresszívak. A nőstény békésebb, de mind a nőstények, mind a hímek közül is kerülhet ki békésebb és agresszívebb példány is. Tartásukra vagy egy kisebb fajspecifikus medence jó, vagy egy nagyobb ázsiai biotóp medence gurámikkal és pontyfélékkel.
A hím sokkal színesebb ás nagyobb, mint a nőstény, sokkal hosszabb, nyújtottabb úszói vannak, főleg a farokúszója, melynek két sugara szálban végződik. Szaporodáskor már előre el kell különíteni a párt. A legjobb egy üveglappal kettéválasztani az akváriumot, hogy a partnerek láthassák, de ne érinthessék egymást. A víz hőmérsékletét kb. 27-28 °C-ra kell emelni. A hím elkészíti a habfészket, ekkor óvatosan kiemelhetjük az üveglapot s végignézhetjük a párzást, ami a habfészek alatt zajlik, mert ott a nőstény, ha kell, el tud bújni a növények között, ugyanis a hím nagyon vad és szenvedélyes. A pár a fészek alatt van az ikrázás idején, majd a megtermékenyített ikrákat begyűjti a fészekbe. A nőstényt ezután azonnal ki kell emelni a medencéből. Amint úszni kezdenek az ivadékok, sóféreglárvával kell etetni őket.